Megérkeztek a Pécsi Tudományegyetem és az E-Group közös projektjének, a migrénes betegek roham-előrejelzését vizsgáló kutatás első eredményei.
Miért fontos a migrén kutatása? Társadalmi szinten az egész világra kiterjedő, jelentős problémáról van szó: a föld lakosságának legalább 10%-a szenved a betegségtől, ez a szám Európában meghaladja a 15%-ot. A migrénes páciensek 90%-a nem tud dolgozni a jelentkező rohamok alatt és például az Egyesült Királyságban átlagosan 5,7 napig munkaképtelen a fájdalmak miatt, ami éves szinten összesen 25 millió mulasztott napot jelent. Ez magyar viszonyokra átszámítva 3,8 millió nap, a teljes EU-ban pedig körülbelül 165 millió.
A migrén az ókor óta foglalkoztatja a tudósokat, orvosokat, Hippokratész az elsők közt írta le a migrén tüneteit. A többnyire féloldali fejfájásos rohamokkal járó betegség jellemzője, hogy nagyon sok beteg a roham előtti napon vagy napokon jelentős hangulatváltozásról számol be, ami lehet aluszékonyság és fáradtság éppúgy, mint feldobódottság vagy eufória. Ezek az előjelek megerősítették a migrénnel foglalkozó orvosokat és kutatókat abban, hogy a betegek rohamainak előrejelzése lehetséges. Minél többet tudunk a rohamok rendszerességéről, ismétlődéséről és állandó előjeleiről, annál könnyebb a megfelelő gyógyszerek kiválasztása.
A rohamok várható előrejelzéséhez az egyes betegektől adatokra van szükség arról, mikor jelentkeznek a rohamok, mi történik pontosan, milyenek voltak a körülmények (környezeti hatások, étkezés stb.), ezért létrejött a migrénes betegek által vezetett ún. migrénnapló. A napló csak az egyén szintjén tudja rögzíteni a különböző eseményeket – roham hossza, erőssége, a fejfájás pontos helye stb. – de nagyon nehézkes műszeres mérésekkel kombinálni, és ha van is rá korlátozott lehetőség, a páciensek távoli felügyelete rengeteg erőforrást kíván.
A Pécsi Tudományegyetemmel közös projekt a migrénes rohamelőrejelzés teljes vertikumát vizsgálja műszeres mérések, manuális és digitális migrénnapló, valamint a környezeti faktorok rögzítése segítségével. Az összegyűjtött adatfolyamok analízise és a hipotézisben felvetett biomarkerek azonosítása alapján létrejött mintázatok azonosítása, azaz a rohamok előrejelzése a projekt végső célja. 100 migrénes beteg szenzoros adatainak folyamatos mérése és feldolgozása mellett fontos része a kutatásnak a betegek rendszeres, ütemezett telefonos kikérdezése is. A XANTA, az E-Group digitális asszisztens terméke mesterséges intelligencia által vezérelt NLP (természetes nyelvi beszélgetőmotor) alapú platform, mely kérdéseket tesz fel a pácienseknek: érdeklődik a legutóbbi roham idejéről, hosszáról, a migrénnapló kitöltéséről stb. Az alkalmazott nyelv a magyar, de adott esetben a XANTA angol nyelven is képes interakcióra. A kapott adatokat tárolja, táblázatba rendezi s különböző vizualizációk formájában is továbbítja a kutatócsoport és a kezelőorvos számára.
A XANTA nélkülözhetetlen virtuális asszisztensként a telefonos monitorozás teljes folyamatát megszervezi a hívás ütemezésétől a kikérdezésen és a releváns adatok összegyűjtésén át egészen a különböző riportok készítéséig.
A kutatás során több mint 400 telefonhívásra került sor, melynek 85%-át teljes egészében a XANTA végezte. A fennmaradó 15%-nyi hívás esetén szükség volt személyes beavatkozásra, ezek döntő többsége a szenzoros EKG-készülékekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás volt (elemcsere, egyéb eszközprobléma). A hívásokra kora reggeltől késő estig került sor, így a munkaidő szabta korlátok nem képeztek akadályt. Összességében elmondható, hogy a humán időráfordítás nagyjából 95%-kal csökkent és az automatikus adatrögzítésnek és feldolgozásnak köszönhetően az adatok is megbízhatóbbnak bizonyultak.
A XANTA a migrén-monitorozás mellett számtalan egyéb területen is alkalmazható a közvetlen orvosi területektől egészen az idősgondozásig, például az idős emberek elesésének érzékelésére. Hordható szenzor jelzi a XANTA felé, ha a páciens elesik, és hosszabb ideig a földön marad. A XANTA a jelzés érzékelését követően hívást indít az érintett telefonjára és a feltett kérdésekre adott válaszok vagy a válaszok hiánya alapján értesít a készenléti szerveket, valamint a megadott kapcsolattartót.
Az egyes világjárványok, így a COVID esetében is, a XANTA működtethető információs szolgálatként GYIK jellegű kérdésekre válaszolva tünetekről, teendőkről és a szabályozásról, de irányított kérdésekre adott bizonyos válaszok esetén a háziorvos, egészségügyi szolgálat értesítésével monitorozó szerepkört is felvehet.
A szoftver a telemonitoring számos egyéb területen is alkalmazható, például a rehabilitációk alatti kontroll vagy gyógyszerkutatások során is. A mesterséges intelligencia tehermentesítheti az egészségügyi személyzetet a rutinszerű betegkikérdezési műveletek terén, mint a beleegyezési nyilatkozatok, a különböző kérdőívek kitöltése, így az egészségügyi adatlap elkészítésének ideje is jelentősen csökkenthető alkalmazásával. A gyógyszerkutatásokban fontos szerepe lehet a XANTA által végzett interjúknak, melyek a különböző mellékhatásokra, a betegelégedettségre és a beteg állapotára is precízen rákérdeznek.
A XANTA egyrészt az egyes betegeknek nyújt napi szintű, az egészségügyi személyzetet helyettesítő és tehermentesítő szolgáltatást, másrészt az összegyűjtött adatok feldolgozásával a teljes szakterület és az egészségügy egésze számára kínál használható elemzéseket.
A XANTA fő célja az hogy átvegye az emberi munkaerő egyes ismétlődő, egyszerű feladatait. A robotok nem helyettesítik az embereket, de megkönnyítik és hatékonnyá teszik az alkalmazók munkáját.