Az innováció csapatsport!
Új portrésorozatunkban bemutatjuk csapatunk néhány fontos tagját, akik munkájukkal hozzájárulnak sikereinkhez.
Mátyus Péter professzor (Semmelweis Egyetem, PTE, E-Group) izgalmas kutatási területekkel foglalkozik. Kutatásainak egyik területe az ún. gyógyszer-repozíció, azaz egy, már ismert terápiás célra alkalmazott gyógyszer más gyógyászati területeken történő alkalmazása.
A gyógyszer-repozíció egy közismert példája a Viagra gyógyszer története, ami ugyan nem vált be szívgyógyszernek, amire eredetileg fejlesztették, viszont más területen úttörő készítmény lett belőle. Ez júl mutatja a kutatók-fejlesztők kreativitását, hiszen felismerték a gyógyszerben rejlő farmakológiai és üzleti potenciált, és azt ki is tudták aknázni.
Egy originális hatóanyag esetében 12-13 évbe telik, mire forgalomba hozhatóvá válik egy új készítmény, hiszen igazolni kell a gyógyszer terápiás célra való alkalmasságát és a biztonságosságát. Ehhez sokrétű preklinikai kutatásra és fejlesztésre, in vitro, in vivo tesztelésre van szükség. Sok esetben, a preklinikai kísérletek biztató eredményei ellenére csak a klinikai tesztek során derül ki, hogy olyan nem kívánt hatása is van egy szernek, amely diszkvalifikálja a humán gyógyászatban való használatát, vagy kiderülhet, hogy hatástalan a tervezett indikációban. Ha egy már meglévő gyógyszerkészítményt szeretnénk új területeken alkalmazni, akkor jelentősen rövidül az engedélyeztetés ideje, hiszen számos – köztük humán alkalmazási – adat áll már rendelkezésre az adott gyógyszerre vonatkozóan. Ez az időtartam akár 3-5 évre is csökkenhet. A koronavírus járvány a gyógyszerkutatók figyelmét a repozícióra irányította, melynek révén a gyógyszerfejlesztés kellően gyors lehet ahhoz, hogy a vírusfertőzés leküzdésére alkalmas szerhez mielőbb hozzájussunk.
Érdemes megemlíteni, hogy a különböző adatforrások egyre több adatot osztanak meg egymással. A betegséggel, illetve a rendelkezésre álló gyógyszerekkel és azok hatékonyságával kapcsolatos publikus adatok lehetővé teszik, hogy az informatika lényeges segítséget nyújtson Mátyus Péter és más kutatók munkájához. Az InnoHealth DataLake projekt a magas színvonalú orvosi/biomedicinális kutatás és egészségügyi ellátás és az innovatív egészségügyi informatikai megoldások adatalapú adathasznosító együttműködésének biztosít teret. Az E-Group és a Pécsi Tudományegyetem konzorciális együttműködésével szervezett InnoHealth DataLake projekt fontos célja az orvosszakmai, a biomedicinális és informatikai területek közötti híd létrehozása, hogy együttes képességeikkel szolgálhassák az egészségügyi ellátás és a K+F+I (Kutatás-fejlesztés és Innováció) területeket.
Az egészségügy-releváns adatok elemzése rendkívül sok területen kínál ellátás-támogatási és innovációs lehetőséget. Az onkológiai ellátási területen például segíthet egy beteg konkrét terápiás kezelése esetén abban, hogy milyen szempontokat célszerű figyelembe venni a terápia irányának kiválasztásánál, a traumás agysérültek ellátása esetén pedig abban, hogy melyek azok a biomarkerek, amelyek a terápia kiválasztását és monitorizálását támogatják.
Az egészségügyi adatok egészséggazdasági szempontból is jelentősek. A gyógyszerek hatásának elemzésével meghatározható azok eredményessége és költséghatékonysága. Ehhez nagyszámú beteg kezelési adatainak elemzésére van szükség. A módszer segíthet meghatározni, hogy melyik készítmény milyen mértékű NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, korábban OEP) támogatásra érdemes.
“Az InnoHealth DataLake projekt számos orvosi területtel foglalkozik. Az alprojektek együttesét az adatalapú egészségügyi-ellátás kutatási és innovációs lehetőségeinek illusztrálására szerveztük, melyben saját maguk is egy-egy fontos feladatra, területre fókuszálnak.”
Jó példa erre a stroke projekt is. Amikor egy hirtelen bekövetkező stroke megállapításra kerül, a legtöbb esetben súlyossága és jellege nem ismert, így az sem, hogy a beteg milyen ellátást igényel majd, ennélfogva olyan helyre is szállíthatják a beteget, ahol nincsenek meg a kezeléséhez megfelelő feltételek. Ez jelentősen ronthatja a beavatkozás hatékonyságát, mivel a stroke esetén a beavatkozás időablaka akár rendkívül szűk is lehet. Ha már a betegszállítás ideje alatt tudni lehet, hogy milyen típusú ellátást igényel majd a beteg, az jelentősen segíti a kezelés sikerességét. Egy, a projekt keretein belül kidolgozott videókommunikáción alapuló rendszer segítségével skálázni lehet, hogy milyen állapotban van a beteg (milyen típusú beavatkozásra lesz szükség), így megfelelő ellátóhelyre szállítják,mellyel minimalizálható az egészéségkárosodás mértéke. Ez a példa is jól személteti azt, hogy az egészségügyi adatok napjainkban az egészségügy szinte minden területén – a prevenciótól a betegellátáson és szolgáltatásokon át az innovációig – megkerülhetetlen kulcsszereplővé váltak.
